Magyar szerkezettár

ó/jön

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ jön ⊕ [Prs.NDef.3Sg]

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

jön

tn ige

1. felénk, a beszélő felé közeledik. szemközt jön valaki; jön a villamos; vihar jön. | biz megy. [jössz már?] jövök (= megyek).

2. ide, a beszélő helyére érkezik. holnap jön a fiam; leveled jött. ▸ ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek | ▸ hozzám jön feleségül

3. a beszélővel együtt, ill. a beszélővel azonos helyre megy. te is jössz a kirándulásra?

4. valaminek a belsejéből fokozatosan kívülre kerül. nem jön víz a csapból; ▸ világra jön ▸ jön a foga | valamibe odakerül úgy, hogy láthatóvá válik. könny jön a szemébe. | valami véletlenül kerül vhova. ez a szó jött a szájára.

5. vhonnan származik, ered. a tanyavilágból jött.

6. nép biz felénk, a beszélő irányában, erre terjed, nyúlik, vezet. erre jön az út.

7. biz | vmely közeli v. a rámutatással megjelölt helyre kerül. az asztal a sarokba jön. | időbeli sorrendben vhova kerül. a zeneszám előbb jön.

8. bekövetkezik, történik valami. ▸ jól jön valakinek valami ▸ rosszul jön valakinek valami | <kif-ekben.> ▸ jöjjön, aminek jönnie kell! ▸ ha úgy jönne | <gyak. pongyola kif-ekben:> keletkezik, támad. kedve jön valamire; ▸ eszébe jön | elér valakit valami, elkövetkezik reá valami. álom jön a szemére.

9. időbelileg közeledik, következik, nemsokára itt lesz. jön a tavasz. | sorra kerül. a cikk a következő számban jön.

10. <nyugalmi állapotból vmely mozgó v. nyugtalan állapotba> kerül. mozgásba jön; dühbe jön. | <kif-ekben:> valamilyen helyzetbe, állapotba kerül, valamilyenné válik. divatba jön; gyanúba jön (= kerül, keveredik); szóba jön (= kerül); ▸ rendbe jön ▸ magához jön

11. rájön, rátalál valamire. nyomára jön valaminek.

12. biz többletként v. súlyosbító körülményként járul valamihez. ehhez jön még a vesződség.

13. biz | ▸ valamennyibe jön | ▸ jön valakinek vmennyivel

14. ▸ jön valamihez hogy jön ő ehhez!? ▸ jöttem, láttam, győztem ▸ úgy jön, mintha menne

[ fgr ]

[Prs.NDef.3Sg]

____________________

még¹

hsz

1. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy vmely cselekvés, történés, állapot nem zárult le, tart, ill. tartani fog.> akkor még diák voltam; még mindig esik; ma még itt leszek. | <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy vmely cselekvés, történés, állapot tart, amikor egy másik már elkezdődött.> még aludt, amikor csengettek. | <annak kif-ére, hogy valami egy ideig a jövőben is folytatódik.> még olvasok egy kicsit. | <annak kif-ére, hogy a cselekvés a jelenben utoljára történhet.> add ide, most még átveszem.

2. <annak kif-ére, hogy valami egyelőre nem történt meg, ill. csak kezdeti szakaszában van.> még nem néztem; még csak ketten jöttek. | <időpont korai voltának hangsúlyozására.> még csak két óra van.

3. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy valami bekövetkezésének egyelőre nem szűnt meg a lehetősége.> még megjárhatod!; még meggondolhatod!

4. <annak kiemelésére, hogy a cselekvés, történés a jelzett időszak vége előtt bekövetkezik, ill. bekövetkezett.> még ma; még a télen vettem.

5. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy valami − helye, mértéke, mennyisége, minősége stb. tekintetében − (egyelőre) nem ért el vmely határt, ill. nem haladt túl rajta.> ez itt még vas megye; ez még nem elég; ▸ még jó még szép, hogy | ismét. még egyszer; vegyél még! | <megengedő értelmű kif-ek nyomósítására.> még hagyján, hogy lusta, de pimasz is.

6. ezenkívül. ki volt még ott?

7. <fokozó szóként.> mosolygott, végül még nevetett is; ▸ hát még nekem is nehéz, hát még neki! | ▸ még ha megveszem, még ha megkoplalom is! | (kf előtt) az említettnél is. még jobb, még szebben. | ▸ még sincs semmi baja, még sincs jó kedve.

8. <annak érzelmileg színezett nyomósítására, hogy vmely személy v. dolog nagymértékben felülmúlja a többit.> az volt még csak a csodaszép! | ▸ hogy még! úgy kinevették, hogy még!

9. <felháborodás érzelmileg színezett kif-ére.> még ő beszél?; ▸ mégilyet! ▸ még mit nem!

[←meg¹ ]

még²

von hsz (ksz-ként) nép

míg.

[↔míg ]

____________________

a → az

____________________

kutyára

→ kutya ⊕ -ra/-re

kutya

I. fn

1. áll a ragadozók közé tartozó, ház- és nyájőrzésre, vadászatra stb. haszn. v. kedvtelésből tartott háziállat (canis familiaris). ▸ kivert kutya ▸ veszett kutya ▸ annyi, mint a tarka kutya ▸ úgy élnek úgy vannak, mint kutya meg a macska | ▸ kutyástul, macskástul

2. ▸ valakinek a kutyája

3. biz (jelzett tulajdonsága miatt) megvetést érdemlő személy. irigy kutya! | ▸ nagy kutya

4. biz | <kif-ekben:> jelentéktelen ember v. dolog. azért a mádi bor se kutya! | ▸ a kutya se a kutya se törődik vele.

5. <indulatos beszédben, elhomályosult jelentéssel.> a kutya mindenit!; kutya meg a macska! | <indulatos tagadás kif-ére.> kell a kutyának! | ▸ kutya fasza | ▸ kutya füle